Andiék lakásfrissítését a kezdetektől nyomon követtem. Csak festésnek és burkolatcserének indult az egész, de szerencsére nem álltak meg itt! Át is adnám a szót Andinak, a továbbiakat ő meséli el:
Az úgy kezdődött, mondhatnánk egy mesei fordulattal, hogy a 12 éves festést már nagyon meguntuk, a sárgát már látni sem bírtam, legyen egy kis felújítás. Keresgélni kezdtem a neten olyan lakberendezésről szóló online anyagot, ami segít eligazodni a katyvaszban, ami elsőre a fejemben volt. Szerencsére a család, a férjem rám bízta dolgokat, igaz jóval nagyobb lett a változás, mint ahogy elsőre terveztük!
Ilyen volt előtte:
Ditta stílus tanfolyama egy remekül összeállított anyag, tökéletes ismeretet ad olyanoknak, akik maguk szeretnék kialakítani az otthonukat. Segít az alapok kikristályosításában, mit, mivel, hova, és hogyan nem!, és nagyon hasznos netes felületeket, beszerzési címeket, ötleteket adott!
A padló kiválasztása volt az első, fehérített tölgy olajozott szalagparketta lett mindenhol, a konyhában is. Eleinte féltem tőle, hogy lehet kezelni, három gyerek mellett finoman szólva is használatban van, de abszolút bejött! Vettem kis szőnyegeket, amiket cserélgetek is néha, így semmi gond vele. Visszatérve a tervezgetésre, először a nagyobb dolgokat találtam ki, padló, a falak színe, konyha, kanapé. A régi sárga helyett valami világos, natúr változatot képzeltem el, kis színnel megbolondítva.
Itt kell megemlíteni egy nagyon fontos személyt, a szomszéd asztalosunkat! Két háznyira lakik tőlünk, ő volt a jolly jokerünk. Segített kitalálni a konyhát, mondtam az elképzeléseimet, ő pedig azt, hogy tudja megvalósítani! Mert mindent megcsinált!
Elsőre a konyhai reggelizős pult feletti bükk polc lett szétszerelve, festéskor kifehéredett. A konyha is fehér, a frontokat cseréltük festett mdf lapra. A lavina már működött, ha már új a front, hogy néz ki a régi csempe, és ha új a munkapult, oda már csak nem tesszük be a régi mosogatót.
A kanapét egyedileg csináltattuk, nem mondhatnám, hogy nagyon szerencsés az elrendezés és alkalmazkodni kellett a család igényeihez, vagyis mindenki a tv előtt punnyad, így az pl. ki volt csukva, hogy ne legyen tv a nappaliban.
A tv-s komódnak van egy kis története… Folyamatosan keresgéltem, főleg ötleteket, meg is találtam, ami tetszett, horror áron. Ekkor jött anyukám, “pont ilyen volt a régi szekrényünk, nem emlékszel?” felkiáltása. Igen, ez a szekrény velem szinte egyidős, mondjuk úgy, retro kora van Ráadásul meg is van egy általunk kiadott lakásban! Utána pedig jött a mi jolly jokerünk, az asztalos, aki segített megcsinálni a változásokat!
Az étkezőben először csak egyes bútorok átfestésében gondolkodtunk, pénztárca kímélés szempontjából is, de akárhogy is csűrtük, csavartuk, sehogy sem lett olyan, amit szerettem volna. Újra az asztalos, egy nyár esti fröccsözés, és jött az ötlet, hogy az asztal lapja legyen a megmaradt parkettából. Ő összeállította, én pedig festettem, csiszoltam, festettem, bemostam a festéket! A székeket hónapokig vadásztam, legújabb szerzemény a két sötétebb Thonet, amit szintén a netről sikerült beszerezni, de van közte a szomszéd padlásáról is, van olyan, amit a barátnőm adott az ő padlásáról.
Az étkező feletti lámpáknál nagyon fontos személy volt a férjem, ki nem maradhat ő sem! Egy pinteresten elmentett képre rábökött, azon két hasonló világos drapp lámpa lógott, és azt mondta nekünk ilyen kell! Emlékszem, amikor vadásztam a térerőt az antikos lerakatban turkálva, hogy Ditta “áldását” kérjem a vásárlásra… Új villanyászatot kaptak, le lettek tisztítva, és eredeti patinájukban díszelegnek.
Legújabb akciónk pedig a konyhai krétafal. Azon túl, hogy nagyon tetszenek, streetkitchen rajongó is vagyok, a főzős műsorra gondolok, úgyhogy a feliratokat onnan lestem, és a két botkezemmel felrajzoltam. A gyerekeket persze nem lehet kihagyni az alkotásból!
Sok keresgélés, munka, neten lógás eredménye a mostani kinézet, amit mi nagyon élvezünk. Ízlések és pofonok persze különböznek, az előző stílus már közel 18 éves volt. Ráfért a változás. Ditta tanfolyami anyagából sok olyan hasznos ötletet is kaptam, ami nagy mértékben csökkentette a költségvetést is, ez kifejezetten tetszett!
A lavina pedig tovább zuhan, jöhet a lakás többi része
Én pedig köszönöm Andinak a leírást és a képeket, és természetesen várom a folytatást!
Olvasói otthonok: Bogiék konyhája előtte-utána
Olvasói otthonok: Roziék házikója – II. felvonás
Olvasói otthonok: Petráék chicagói otthona
Olvasói otthonok: Judit otthona San Diegoból
Az úgy kezdődött, mondhatnánk egy mesei fordulattal, hogy a 12 éves festést már nagyon meguntuk, a sárgát már látni sem bírtam, legyen egy kis felújítás. Keresgélni kezdtem a neten olyan lakberendezésről szóló online anyagot, ami segít eligazodni a katyvaszban, ami elsőre a fejemben volt. Szerencsére a család, a férjem rám bízta dolgokat, igaz jóval nagyobb lett a változás, mint ahogy elsőre terveztük!
Ilyen volt előtte:
Ditta stílus tanfolyama egy remekül összeállított anyag, tökéletes ismeretet ad olyanoknak, akik maguk szeretnék kialakítani az otthonukat. Segít az alapok kikristályosításában, mit, mivel, hova, és hogyan nem!, és nagyon hasznos netes felületeket, beszerzési címeket, ötleteket adott!
A padló kiválasztása volt az első, fehérített tölgy olajozott szalagparketta lett mindenhol, a konyhában is. Eleinte féltem tőle, hogy lehet kezelni, három gyerek mellett finoman szólva is használatban van, de abszolút bejött! Vettem kis szőnyegeket, amiket cserélgetek is néha, így semmi gond vele. Visszatérve a tervezgetésre, először a nagyobb dolgokat találtam ki, padló, a falak színe, konyha, kanapé. A régi sárga helyett valami világos, natúr változatot képzeltem el, kis színnel megbolondítva.
Itt kell megemlíteni egy nagyon fontos személyt, a szomszéd asztalosunkat! Két háznyira lakik tőlünk, ő volt a jolly jokerünk. Segített kitalálni a konyhát, mondtam az elképzeléseimet, ő pedig azt, hogy tudja megvalósítani! Mert mindent megcsinált!
Elsőre a konyhai reggelizős pult feletti bükk polc lett szétszerelve, festéskor kifehéredett. A konyha is fehér, a frontokat cseréltük festett mdf lapra. A lavina már működött, ha már új a front, hogy néz ki a régi csempe, és ha új a munkapult, oda már csak nem tesszük be a régi mosogatót.
A kanapét egyedileg csináltattuk, nem mondhatnám, hogy nagyon szerencsés az elrendezés és alkalmazkodni kellett a család igényeihez, vagyis mindenki a tv előtt punnyad, így az pl. ki volt csukva, hogy ne legyen tv a nappaliban.
A tv-s komódnak van egy kis története… Folyamatosan keresgéltem, főleg ötleteket, meg is találtam, ami tetszett, horror áron. Ekkor jött anyukám, “pont ilyen volt a régi szekrényünk, nem emlékszel?” felkiáltása. Igen, ez a szekrény velem szinte egyidős, mondjuk úgy, retro kora van Ráadásul meg is van egy általunk kiadott lakásban! Utána pedig jött a mi jolly jokerünk, az asztalos, aki segített megcsinálni a változásokat!
Az étkezőben először csak egyes bútorok átfestésében gondolkodtunk, pénztárca kímélés szempontjából is, de akárhogy is csűrtük, csavartuk, sehogy sem lett olyan, amit szerettem volna. Újra az asztalos, egy nyár esti fröccsözés, és jött az ötlet, hogy az asztal lapja legyen a megmaradt parkettából. Ő összeállította, én pedig festettem, csiszoltam, festettem, bemostam a festéket! A székeket hónapokig vadásztam, legújabb szerzemény a két sötétebb Thonet, amit szintén a netről sikerült beszerezni, de van közte a szomszéd padlásáról is, van olyan, amit a barátnőm adott az ő padlásáról.
Az étkező feletti lámpáknál nagyon fontos személy volt a férjem, ki nem maradhat ő sem! Egy pinteresten elmentett képre rábökött, azon két hasonló világos drapp lámpa lógott, és azt mondta nekünk ilyen kell! Emlékszem, amikor vadásztam a térerőt az antikos lerakatban turkálva, hogy Ditta “áldását” kérjem a vásárlásra… Új villanyászatot kaptak, le lettek tisztítva, és eredeti patinájukban díszelegnek.
Legújabb akciónk pedig a konyhai krétafal. Azon túl, hogy nagyon tetszenek, streetkitchen rajongó is vagyok, a főzős műsorra gondolok, úgyhogy a feliratokat onnan lestem, és a két botkezemmel felrajzoltam. A gyerekeket persze nem lehet kihagyni az alkotásból!
Sok keresgélés, munka, neten lógás eredménye a mostani kinézet, amit mi nagyon élvezünk. Ízlések és pofonok persze különböznek, az előző stílus már közel 18 éves volt. Ráfért a változás. Ditta tanfolyami anyagából sok olyan hasznos ötletet is kaptam, ami nagy mértékben csökkentette a költségvetést is, ez kifejezetten tetszett!
A lavina pedig tovább zuhan, jöhet a lakás többi része
Én pedig köszönöm Andinak a leírást és a képeket, és természetesen várom a folytatást!
Hasonló bejegyzések:
Olvasói otthonok: Bogiék konyhája előtte-utána
Olvasói otthonok: Roziék házikója – II. felvonás
Olvasói otthonok: Petráék chicagói otthona
Olvasói otthonok: Judit otthona San Diegoból