Tudom, hogy már várjátok a nagy beszámolót, hogy hol tartunk, hiszen utoljára novemberben írtam ilyet, húha, az már 5 hónapja volt! Szóval ott fejeztem be, hogy november elején végre bekerültek az ablakok a helyükre:
Persze van még velük kis meló, jönnek még szúnyoghálók és az utcafronti ablakokra a régi tokot takaró lécek és díszlécek:
A konyha ablak pár héttel később került be, mert nem volt jó a lyuk mérete – jellemző :). Ez az egy ablak van a DNY-i falon és csak ezen van rejtett tokos redőny. Télen kissé huzatosak voltunk még:
Januárban, amikor enyhe idő volt nekiláttak a villanyszerelésnek:
De pár napon belül nagyon hideg lett, így csak hetekkel később folytatták:
Azóta folyamatosan a kőműves bácsink dolgozik és sajnos elég lassan halad, ami eddig egyáltalán nem zavart, pont jó tempó volt nekünk is, de most hogy pörgetném az egészet kicsit türelmetlen vagyok Sok meló volt/van, az tény, a villany után kellett javítani, az ablakoknál javítani, maradék falakat bevakolni, itt-ott igazgatni… Én se könnyítem meg a dolgát, nem engedem, hogy élvédőket használjon, meg ilyen-olyan sufnituning dolgokat, pl gipszkartont tenni ide-oda vakolás helyett…
A konyha ablak is egészen másképp néz ki kijavítva
Nagyon örültem, hogy minden kezd szépen és rendezetten kinézni, de az örömöm nem tartott sokáig. Azt már korábban megbeszéltük, hogy a belső régi ajtótokokat leszedjük, mert az alja a legtöbbnek el van korhadva és javítani kell, valamint a festéket is le kell róluk szedni, mert natúr állapotban fognak visszakerülni.
Szóval egyik nap ez a látvány fogadott és még úgy is azonnal sarkon fordultam ki a Házból, hogy Férj felkészített rá, hogy durva lesz:
Egy hónapja az ajtókkal molyolunk, esküszöm, ha végre beköltözünk minden alkalommal megcsókolom a tokokat ha áthaladok valamelyiken Férj hősiesen kapargatja a festéket, vagyis jelentem, ezzel a fázissal készen vagyunk, az összes elem szép tiszta és várják, hogy visszakerüljenek!
Ilyeneket kell javítani – ez a legdurvább, a többség azért nem ilyen:
Ha visszakerültek még olajozni kell őket, de erről lesz részletes poszt majd. Közben olyan “apróságokkal” foglalkozom, mint a kertünkben álló kb 70-80 m3 sitt eltüntetése, aminek a jó része tiszta sitt, tehát föld, tégla- és kődarabok, padlásról leszedett sár, vályog… Olyan horror a lerakási díj, hogy hivatalos úton ez kb 5-600ezer forint lenne. Szóval inkább meghirdettem itt-ott a földet, ami feltöltéshez elvihető… Ennek köszönhetően már elpasszoltunk 30 m3-t három különböző helyre és úgy tűnik elvisznek még 30-at. Sok utánajárás és egyeztetés kell hozzá, de inkább ez, mint fél milla Még egy fotó a sitten:
A helyén kráter
Jelenleg ő a legjobb barátom, Macska Robi:
Ami mellesleg remek délutáni családi program is:
Annak is nagyon örülünk, hogy végre át lehet jutni a kerten a sittkupac megmászása nélkül, szerencsére egy útfeltöltéshez jó volt a törmelékesebb kupac is, nem kellett a sima föld, nem is reménykedtem benne, hogy ezt is el tudjuk passzolni. Ennek hála, ismét van átjárónk, ha még csak kicsi is. Ilyen volt, a sitt már a lépcsőt is teljesen elérte:
Most már csak ennyi van:
Közben a kertben is dolgozunk, mert április van és van 1000 m2, ami durván beindult, kell építenünk komposztádákat is, mert zöld hulladékból is van 4-5 m3. Tegnap el is kezdtem a komposztkupac összerakását.
Így állunk most, néhány tok már visszakerült, jövő héten remélhetőleg befejezzük, aztán jöhet még egy kis kavics a padlóra, villany ellenőrzés, fűtéscsövek és a gipszkarton az álmennyezet vázára… Folyt köv.
Ha szeretnél naprakész infókat a Házprojekttel kapcsolatosan, akkor kövesd a FB oldalát!
Házprojekt: bombatámadás után
Házprojekt: így változtunk 2.5 év alatt – sok-sok képpel
Házprojekt: az első márciusi hétvége – még mindig bontunk
Házprojekt: hol is tartottunk?
Persze van még velük kis meló, jönnek még szúnyoghálók és az utcafronti ablakokra a régi tokot takaró lécek és díszlécek:
A konyha ablak pár héttel később került be, mert nem volt jó a lyuk mérete – jellemző :). Ez az egy ablak van a DNY-i falon és csak ezen van rejtett tokos redőny. Télen kissé huzatosak voltunk még:
Januárban, amikor enyhe idő volt nekiláttak a villanyszerelésnek:
De pár napon belül nagyon hideg lett, így csak hetekkel később folytatták:
Azóta folyamatosan a kőműves bácsink dolgozik és sajnos elég lassan halad, ami eddig egyáltalán nem zavart, pont jó tempó volt nekünk is, de most hogy pörgetném az egészet kicsit türelmetlen vagyok Sok meló volt/van, az tény, a villany után kellett javítani, az ablakoknál javítani, maradék falakat bevakolni, itt-ott igazgatni… Én se könnyítem meg a dolgát, nem engedem, hogy élvédőket használjon, meg ilyen-olyan sufnituning dolgokat, pl gipszkartont tenni ide-oda vakolás helyett…
A konyha ablak is egészen másképp néz ki kijavítva
Nagyon örültem, hogy minden kezd szépen és rendezetten kinézni, de az örömöm nem tartott sokáig. Azt már korábban megbeszéltük, hogy a belső régi ajtótokokat leszedjük, mert az alja a legtöbbnek el van korhadva és javítani kell, valamint a festéket is le kell róluk szedni, mert natúr állapotban fognak visszakerülni.
Szóval egyik nap ez a látvány fogadott és még úgy is azonnal sarkon fordultam ki a Házból, hogy Férj felkészített rá, hogy durva lesz:
Egy hónapja az ajtókkal molyolunk, esküszöm, ha végre beköltözünk minden alkalommal megcsókolom a tokokat ha áthaladok valamelyiken Férj hősiesen kapargatja a festéket, vagyis jelentem, ezzel a fázissal készen vagyunk, az összes elem szép tiszta és várják, hogy visszakerüljenek!
Ilyeneket kell javítani – ez a legdurvább, a többség azért nem ilyen:
Ha visszakerültek még olajozni kell őket, de erről lesz részletes poszt majd. Közben olyan “apróságokkal” foglalkozom, mint a kertünkben álló kb 70-80 m3 sitt eltüntetése, aminek a jó része tiszta sitt, tehát föld, tégla- és kődarabok, padlásról leszedett sár, vályog… Olyan horror a lerakási díj, hogy hivatalos úton ez kb 5-600ezer forint lenne. Szóval inkább meghirdettem itt-ott a földet, ami feltöltéshez elvihető… Ennek köszönhetően már elpasszoltunk 30 m3-t három különböző helyre és úgy tűnik elvisznek még 30-at. Sok utánajárás és egyeztetés kell hozzá, de inkább ez, mint fél milla Még egy fotó a sitten:
A helyén kráter
Jelenleg ő a legjobb barátom, Macska Robi:
Ami mellesleg remek délutáni családi program is:
Annak is nagyon örülünk, hogy végre át lehet jutni a kerten a sittkupac megmászása nélkül, szerencsére egy útfeltöltéshez jó volt a törmelékesebb kupac is, nem kellett a sima föld, nem is reménykedtem benne, hogy ezt is el tudjuk passzolni. Ennek hála, ismét van átjárónk, ha még csak kicsi is. Ilyen volt, a sitt már a lépcsőt is teljesen elérte:
Most már csak ennyi van:
Közben a kertben is dolgozunk, mert április van és van 1000 m2, ami durván beindult, kell építenünk komposztádákat is, mert zöld hulladékból is van 4-5 m3. Tegnap el is kezdtem a komposztkupac összerakását.
Így állunk most, néhány tok már visszakerült, jövő héten remélhetőleg befejezzük, aztán jöhet még egy kis kavics a padlóra, villany ellenőrzés, fűtéscsövek és a gipszkarton az álmennyezet vázára… Folyt köv.
Ha szeretnél naprakész infókat a Házprojekttel kapcsolatosan, akkor kövesd a FB oldalát!
Hasonló bejegyzések:
Házprojekt: bombatámadás után
Házprojekt: így változtunk 2.5 év alatt – sok-sok képpel
Házprojekt: az első márciusi hétvége – még mindig bontunk
Házprojekt: hol is tartottunk?